A 682 méteres magasságra nyúló Zengő a különleges erdőtársulásokkal átszőtt Mecsek legmagasabb hegycsúcsa. A hegység Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek emberi kéz által talán legkevésbé háborgatott részén fekszik, déli szomszédja Hármashegy.
A mondák szerint a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a neve eredete.
A Zengőn 1985-ben kilátó épült, amelynek helyére 2020 júliusában adták át a jelenlegi 22 méteres új kilátót, ahonnét csodálatos panoráma nyílik a térségre. Ettől a kilátótól alig száz méterre látszanak a Zengő-vár romjai.
Kutatások alapján már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. 1994-ben római bronzfibulát találtak régészek a Zengő-várnál. Nem messze innét húzódott a római korban fontos aquincumi út. A Zengő oldalában, a híres zengővárkonyi szelídgesztenyésben temették el Rockenbauer Pált, a híres természetjáró, televíziós szerkesztőt.
A Zengő térsége rendkívüli természetföldrajzi kincs, ezért fokozott védettséget élvez. A környezet természetes növény- és állatvilága fajokban gazdag, ezen felül a környéket műemlékei, néprajzi emlékei miatt is érdemes felkeresni.
A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet keresztül-kasul változatos kijelölt túraútvonalak hálózzák be. Földrajzi, történelmi és néprajzi látnivalók sora várja a látogatóit itt. Az utazók felfedezhetik Pusztabányán az üveghutákat, az Óbányai-völgyet a Csepegősziklával és a Ferde-vízeséssel. Püspökszentlászlóról az arborétumtól gyalogosan is eljuthatunk a pompás Zengő csúcsára, ahol pazar panorámában gyönyörködhetünk. Zengővárkonyban szelídgesztenyés, Tojásmúzeum, Szalma-Kincstár és a Bormúzeum várja a vendégeket.
Erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet. (Iz 40,29)
