Püspökszentlászló

Zarándokszállás a Mecsek egyik legszebb zugában. Összesen 33 férőhely két szinten, 2-6- ágyas szobákban.
A zarándokok mellett várjuk az elcsendesedésre és a pihenésre vágyókat; családokat, közösségeket, iskolai osztályokat.
A szállást minimum 15 fős létszámmal lehet igény bevenni.
Szívesen segítünk személyre szabott és csoportos programok megtervezésében. Parkolási lehetőség biztosított.

Arborétum Táborház (Püspökszentlászló) | Térkép
Cím: 7694 Hosszúhetény, Püspökszentlászló utca 31. 

Bejelentkezés:

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: +36-30-259-7427
(ügyintézési idő minden nap 10:00-17:00-ig)

Házirend

Alaprajz (földszint)
Alaprajz (emelet)

Kapcsolattartó a helyszínen:

Schumann Zoltán (érkezés - távozás, kulcsok átvételével kapcsolatban) 
Telefon: (72) 490-007 vagy +36-30/497-2377

A baranyai főváros, Pécsen igen gazdag kínálatot nyújt a turisták számára. A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Székely Bertalan világhírű faliképei láthatók a Mária kápolnában és a Szent Mór püspökről elnevezett kápolnában.

A 12. századi püspöki palotában megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.

AZ enteriőrökben 17. század végi, Mária Terézia által adományozott falikárpitok mellett 18. századi, nagyméretű olajfestmények, püspöki portrék gazdagítják a látogatás élményét.

Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút története a középkorig nyúlik vissza, de egészen különleges szerepet kapott a 20. század második felében, az egyházzal ellenséges államszocializmus idején. A kiállítás csak a Palotával együtt, vezetett túra keretében látogatható.

A 18. században épült borospince a korabeli püspöki rezidenciához tartozott, és az uradalom „főpincéjeként" volt ismert. A mélyen a föld alá nyúló, kétszintes, hatalmas térben a látogató megtekintheti a pince eredeti hordóit, és megkóstolhatja borait.

Évszázadokig csak kevesek számára látható, páratlan műalkotásokat rendszerez az a képzőművészeti kiállítás, amely a Pécsi Egyházmegye püspöki gyűjteményének értékes műtárgyait, festményeit, grafikáit, metszeteit, szobrait, ötvöstárgyait, numizmatikai emlékeit mutatja be. Itt látható például a mecénás püspök, Klimó György portréja és jelentős római éremgyűjteménye, Karl Atzger osztrák származású festő Krisztus életét bemutató, nagyméretű festménysorozata, amely egykor a székesegyházban kapott helyet, és itt található Székely Bertalan és Kubányi Lajos egy-egy alkotása is.

A Pécs belvárosában látható Gyertyaszentelő Boldogasszony templom (Dzsámi) hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt.

A püspökszentlászlói arborétum gazdag növénypolulációjának éke a bánáti bazsarózsa, amelynek legfontosabb európai élőhelye a Zengő gerince. Becslések szerint Magyarországon él a világon fellelhető állomány 90 százaléka.

A növény gyökere nyúlánk, szára felálló, el nem ágazó, akár 60-90 centimétert is elérheti a magassága. Levelei sötétzöldek, szórt állásúak, alul gyéren szőrösek. A virágok kettős virágtakaróval rendelkeznek, magányosak, nagyok, nem teltek. Termése tüszőcsokor, írja le a csodaszép növényt a Magyarország védett növényei kötet.

A meszes, tápanyagban gazdag, humuszos, laza erdőtalajokat részesíti előnyben. Molyhos- tölgyesekben, cseres- és gyertyános- kocsánytalan tölgyesekben, gyepekben, erdőszéleken él. Szereti a félárnyékot, de a teljes megvilágítást is tolerálja.

Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben. Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe és növényföldrajzi jelentősége, végül veszélyeztetettsége indokolja. A különleges, Magyarországon 1982 óta fokozottan védett növényritkaság májusi - júniusi virágzása turistacsalogató látványosság.

A Zengő északi lábánál húzódó békés völgyben fekszik az Árpád-korban alapított Püspökszentlászló, Baranya megye egyik legkisebb, alig mindössze negyven állandó lakosú települése. A turisztikai ékszerdoboz a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

A falucska Pécstől 20 kilométerre található.  Gépjárművel, vagy maximum 21 személyes kisbusszal Hosszúhetényből a Kossuth Lajos utcán, majd a Petőfi Sándor úton észak felé, erdei földes úton egy völgyön áthaladva, a Hetyey-forrás patakját keresztezve közelíthetjük meg a települést. Távolsági busszal érkezve Hosszúhetényben pedig a második megállóban, a Polgármesteri Hivatal előtt kell leszállni, majd innét gyalogosan Hosszúhetényen keresztül 3 kilométerre van a falu.

Püspökszentlászló és Hosszúhetény között egy békés erdőszélen látható a  Kőmorzsoló óriás. A csaknem 4 méteres faszobor a Mecseki Óriás Kaland kincskereső játék keretében fogadja az erre érkező turistákat.

A település szélén találjuk az arborétumot és az itt álló egyházi épületeket: a templomot és a haranglábat, valamint a püspöki nyári kastélyt. Kastélya és temploma késő barokk műemlék, az itt álló egyházi épületek fontos történelmi események helyszínei voltak. A falu tanúja volt Esterházy Pál pécsi püspök kezdeményezésére a kápolna és nyári rezidencia felépülésének, Zichy Gyula püspök felújító tevékenységének, az ide száműzött szerzetesek áldozatos munkájának, a s fogságban lévő Mindszenty József bíboros gondterhelt sétáinak.  A kastély ma is egyházi célokat szolgál, élő és használatban lévő egysége a Pécsi Egyházmegyének.